A KIHALT FALU   
                                    In memoriam Magyarbüks




Ha a Magyarbükkös falunév etimológiáját nézzük, akkor megállapítjuk, hogy a falu nevét a magyar népnév,
és a bükk szó -s képzős "bükkös" származékának az összetétele adja. A bükk szó valószínű, hogy egy fa
fajtából a bükk fából ered.
Elpusztult, vagy megszűnt falvaink egyike Vas megyében, a Körmendi járásban, 3.5 kilométerre északra
Csákánydoroszlótól. Az 1898-as Vasvármegye térképén Lovaszad, és Taródfa között jelölik Magyarbüksöt.
A határ túloldalán pedig Németbüks helyezkedett el. A második világháború előtt itt még nótaszó hallattszott
a kocsmából, és működött a malma is. Magyarbüks falu a kezdetektől Csákány része volt. Így története
egybefonódott Csákány történetével. Külön történetet írni róla nem lehet. Lakói nagyrészt német anyanyelvűek
voltak.
A háború befejezése, és a náci hatalom bukása után a megtorlás időszaka következett. A magyarországon
kialakuló kommunista hatalom azonnal megkezdte a háborús bűnösök keresését. Meg is találta a Magyarországon
élő németek személyében. A kormány a parlament elé terjesztette az országban élő németség kitelepítését.
Akkoriban nemcsak a kormány, de a lakosság is a kitelepítések mellett tette le a voksát, ezt bizonyítja az a
felmérés, miszerint Magyarország 70 %-a támogatta a németek kitelepítését. A parlamentben egyre több
képviselő követelte a kitelepítést. Majd hivatalossá is teszik a dolgot, amikor kérik 200000 német
Magyarországról való kilakoltatását. Amire a potsdami határozat igenlő választ ad. Tolna megyében kezdődtek
a kitelepítések, 1946. januárjában, és 1946. július 1 -ig be is fejeződtek. Mindenkinek mennie kellett, aki
németnek vallotta magát, német katona volt, nevét németesítette, német anyanyelvű volt, és tagja volt a
Volksbundnak. Végül a kitelepítések 1946. november-december környékére teljesen leálltak. Összesen
mintegy 180-200 ezer németet távolítottak el az országból.
Magyarbüks német lakói egy éjszaka alatt hagyták el hazájukat, mindenüket hátrahagyva 1946-ban.
A maradottak közül sokan Csákányba költöztek, sokan máshova (pl: Kemestaródfa). A házak anyagát
széthordták, vagy lebontották, és másutt felépítették. Amikor 1958-ban Tóth Rozália is elköltözött a faluból,
akkor vált Magyarbüks teljesen lakatlanná. (Tóth Rozália a körmendi várkerti iskolában volt hivatalsegéd.
A lakásuktól a vonatállomásig minden nap 3.5 kilométert kerékpározott. Már évekkel az elköltözése előtt
foglalkoztatta a költözés gondolata, de nem talált magának házat.) Határfalu lévén ezt a települést is "fokozottan
kellett védeni", úgy, mint Kemestaródfát. Ez a védelem előbb az aknazárat, később az elektromos határzárat
jelentette. A vasfüggöny 1968-ban borult Magyarbüksre, ahol akkor már nem éltek emberek. Végül a falu
egy határőrizeti pont lett.
Trummer Rudolf még emlékezett Magyarbüks vendéglőjére és vízimalmára, melyek 1948-ban még
megtalálhatók voltak a faluban.
Póczek László emlékezett arra, hogy 1974 tavaszán még állt a 8-as út mellett az volt írva, hogy MAGYARBÜKS.
A táblát, mivel a falu megszűnt a KPM levette.
Arról, hogy kik is éltek Büksön nehéz lenne pontos képet festeni, most egy kis ízelítőt adok a csákánydoroszlói
plébánia anyakönyveit segítségül véve.

Házasultak vegyes anyakönyve I. kötet. Pg. 186. 1760. szeptember 8-i bejegyzés. Andream Udvari ex Bükös cum
honeste virgine Barbara Mari ex csákán. Tanuk: Georgius Ruk et Barbara Kárlovics.

Házasultak anyakönyve II. kötet. Pg. 36. 1837. november 22-i bejegyzés. Copulati sunt: Alexander Horváth
23 éves katholikus. (Szülei: Georgius Horváth, és Mari Sárközi.) és Anna Farkas 17 éves zingari (szülei:
Georgius Farkas, és Anna Oláh) ex Zsámánd.
1836. február 6. Hujber Mihály 27 éves kovács (szülei: Hujber János és Trezsi.) és Antési Klujber 22 éves
katholikus. (szülei: Klujber József és Borbála.) A házasultak szüleési helye Büks. A házasság után a fiatalik
Gasztonyban telepedtek le.
1850: Hujber Antal és Németh Julianna.
1854: Joannes Huber és Barbara Urbán.

Házasultak anyakönyve III. kötet, pg. 3-4. 1866. november 7. Franciscus Vunderlich inquilinus és Catharina
Csitkai ancilla (szülők: Josephus Vunderlich és Rosalia Meichl a férfi részéről, és Georgius Czitkai és
Elisabetha Molnár a lány részéről) Tanúk: Michael Horváth és Josephus Volf.
1869: augusztus 13. Hrozek Antal 30 éves római katholikus uradalmi vadász, (szülei: Hrozek János és
Bürger Erzsébet.) és Hoffman Mari 32 éves római katholikus, a várban segédfőzőnő.
(szülei: Hoffman Antal és Unger Rozália.)
1879: május 5. Máyer Elek római katholikus özvegy sertéspásztor és Kováts Julianna néhai
Vornyik György özvegye.
1892: május 3. Bárdos Elek uradalmi gazdatiszti ínok, római katholikus nőtlen. Született 1863. február 7-én.
Lakóhelye Csákány. A vőlegény első neve Schreiner volt, amit később Bárdosra változtatott.
(szülő: Bárdos Mária hajadon.) és Hoffmann Szerafian római katholikus hajadon, kisasszony. Született
Magyarbüksön, 1863. szeptember. 29-én. Lakóhelye Csákány. (szülő: Hoffmann Mária hajadon.)

A halottak anyakönyvében szereplő magyarbüksi nevek: Juditha Volf 1863.
1873 Adolf. Unger Terézia zsellérnő törvénytelen fia. Született 1873 Magyarbüks. Eltemetve Csákányban
1873. június 20. A halál oka sorvadás. Hoffmann Mária. Hrozek Antal uradalmi vadász felesége. 64 éves,
Magyarbüksön született. Csákanyban lakott, és ott is temették el. A halál oka anyaméhrák.
Özv. Fálman Sándorné, született Reisinger Rozália. 70 éves volt, Magyarbüksön született,
Csákánydoroszlóban temették el 1940. január 20-án.

De valóban kihalt falu-e Magyarbüks? A kérdés azért jogos, mert a mai napig is élnek családok Büksön
a volt határőr laktanyában. Egészen pontosan két család. Akkor tehát kihalt-e a falu vagy sem?
A könyv írása közben Horváth László csákányi lakostól tudtam meg. hogy az utolsó büksi lakos, aki
elhagyta a falut, azaz Tóth Rozália (Büksi Rózsi) még él. Természetesen elmentem hozzá, hogy interjút
készítsek vele, mint az utolsó kitelepülővel, azonban a hölgy nem kívánt nyilatkozni. Sajnálattal vettem
tudomásul, hisz ő lett volna az egyedüli, aki el tudta volna mondani, hogy milyen volt az élet
Büksön az utolsó években.